Az Ethereum hálózat lényegéről

ℹ️ Az Ethereum hálózat decentralizált blokklánc platformként működik, amely támogatja az intelligens szerződéseket és a decentralizált alkalmazásokat (dApps).

Egy tét alapú konszenzusos mechanizmust proof-of-stake (Ethereum 2.0) használ a tranzakciók érvényesítésére és a hálózat biztonságára. Az Ethereum hálózat natív kriptovalutája az ETH, amelyet a tranzakciós díjak és a számítási szolgáltatások fizetésére használnak.

Az Ethereum sem csupán egy kriptopénz, hanem fogalmazhatok bátran úgyis, hogy az 🔗okosszerződések piacvezető platformja.

Történeti áttekintés

📜 Itt szeretném bemutatni az elősztorit. Amikor is minden elkezdődött. Valamint a bevezetőm részeként az Ethereum hálózat főbb mérföldköveit is megemlíteném.

Az Ethereum alapgondolatát először 2013 végén fogalmazta meg fehér könyvében 🔗 Vitalik Buterin programozó, aki egyben a Bitcoin Magazine társalapítója.

Végül a 🔗 fehér könyv 2014-ben került kiadásra, amit a hivatkozott forrás útján 👏 magyar nyelven is elolvashatsz.

Leírta a decentralizált alkalmazások létrehozásának módját. Buterin azzal érvelt a Bitcoin Core fejlesztőivel közösen, hogy a blokklánc-technológia a pénzen kívül más alkalmazásokból is hasznot húzhat. Rámutattak, hogy az alkalmazásfejlesztéshez robusztusabb nyelvre van szükség.

📣 Olyan valós eszközökre gondolt, mint például részvények és ingatlanok blokklánchoz való csatolása❗

2013-ban Buterin rövid ideig az eToro vezérigazgatójával, Yoni Assiával dolgozott együtt a Colored Coins projekten, és elkészítette a fehér könyvet, amely felvázolja a blokklánc technológia további felhasználási eseteit. Miután azonban nem sikerült megállapodásra jutnia a projekt folytatásáról, egy új platform kifejlesztését javasolta robusztusabb szkriptnyelvvel – egy Turing-teljes programozási nyelvvel –, amely végül Ethereum lesz.

Az Ethereum hálózat az észak-amerikai Bitcoin-konferencián került bejelentésre, Miamiban, 2014 januárjában.

🤔 Miért épp Ethereum lett a hálózat neve❓

Buterin az Ethereum nevet azután választotta, hogy a Wikipédián átböngészte a sci-fi elemek listáját. Szerintem a listából az Aether szó ragadhatta meg figyelmét.

✅ Azt mondta, hogy idézzek tőle :

📃 „I immediately realized that I liked it better than all of the other alternatives that I had seen; I suppose it was that [it] sounded nice and it had the word ‘ether’, referring to the hypothetical invisible medium that permeates the universe and allows light to travel.”

Ezt magyarra valahogy így fordítanám: Rögtön rájöttem, hogy ez jobban tetszik, mint az összes többi alternatíva, amit láttam; azt hiszem, ez volt az, ami jól hangzott, és benne volt az „éter” szó, ami arra a hipotetikus láthatatlan közegre utal, amely áthatja az univerzumot és lehetővé teszi a fény terjedését.

Buterin azt akarta, hogy az ő platformja legyen a mögöttes és észrevehetetlen médium a rajta futó alkalmazások számára. Ha úgy vesszük, a piaci kapitalizáció alapján a második a rangsorban, az Ethereum hálózat ez tény❗

Eddigi mérföldkövek

Az alábbiakban lényegre törően összefoglalóm számodra az Ethereum hálózat fontosabb mérföldköveit, 2014-től 2023-ig. 👇

2014: Ethereum alapítói csapat megalakulása és az 🔗 ICO (Initial Coin Offering) elindítása.

• Az Ethereum alapítói csapata 2013-ban alakult Vitalik Buterin vezetésével.
• 2014-ben indították az ICO-t, amely során 18 millió dollárt gyűjtöttek az Ethereum fejlesztésére.

2015: Ethereum hálózat indulása (Frontier)

2015-ben indult az Ethereum hálózat (Frontier), amely lehetővé tette az okosszerződések és decentralizált alkalmazások (dApps) futtatását, forradalmasítva ezzel a blokklánc technológiát és a 🔗kriptovaluták világát.

2016: DAO hack és a hard fork, amely létrehozta az Ethereum Classic-ot

A DAO hack és az azt követő hard fork jelentősége abban rejlik, hogy megosztotta az Ethereum közösséget és létrehozta az Ethereum Classic-ot. Ez mérföldkő volt, mert rávilágított a decentralizált rendszerek sebezhetőségére és a közösség döntéshozatali mechanizmusaira.

Az emberek véleménye vegyes volt: egyesek támogatták a hard fork-ot  a lopott pénz visszaszerzése érdekében, míg mások ellenezték, mert az sértette a blokklánc megváltoztathatatlanságának elvét.

Az Ethereum Classic kevésbé decentralizált, mert kevesebb fejlesztői és közösségi támogatást kap, mint maga az Ethereum hálózat❗

2017: Metropolis: Byzantium frissítés

A Byzantium frissítés a Metropolis Ethereum fejlesztési ütemtervének része volt 2017-ben, amely többek között a tranzakciók költségeinek csökkentését, a biztonság növelését és a fejlesztői élmény javítását célozta.

2019: Constantinople és Istanbul frissítések

A Constantinople és Istanbul frissítések javították az Ethereum hálózat hatékonyságát, biztonságát és skálázhatóságát. Bevezettek optimalizációkat, csökkentették a tranzakciós költségeket és támogatták a fejlettebb okosszerződések futtatását.

2020: Ethereum 2.0 Beacon Chain indulása

Az Ethereum 2.0 Beacon Chain indulása 2020 decemberében történt, és a lényeg az volt, hogy elindította a Proof of Stake (PoS) mechanizmust, amely energiahatékonyabb és skálázhatóbb, mint a korábbi Proof of Work (PoW) rendszer. Ez jelentős mérföldkő volt az Ethereum hálózat fejlesztésében. Megjegyzem, hogy a Beacon Chain ekkor még csupán bevezette a PoS-t, de párhuzamosan futott a PoW lánccal!

Például a feljebb jelzett 2016-os esemény vonatkozásában írom, hogy az Ethereum Calssic a Proof of Work módszernél maradt. Ettől függetlenül az Ethereum Classic kevésbé decentralizált lehet, mert kevesebb bányász és alacsonyabb hash rate van rajta, ami sebezhetőbbé teszi a 51%-os támadásokkal szemben. Ügye ez a szétválás ára, hiszen a nagyobb támogatói tömeg az eredeti Ethereum hálózat berkeiben maradt.

2021: Berlin és London frissítések

A Berlin frissítés optimalizálta a gas költségeket és javította a hálózat biztonságát. A London frissítés bevezette az EIP-1559-et, amely átalakította a tranzakciós díjrendszert, csökkentette a volatilitást és bevezette az ETH égetést, ami deflációs hatást gyakorolt. Mindkettő mérföldkő, mert javították a hálózat hatékonyságát és felhasználói élményét.

2022: The Merge, amely az Ethereum 2.0 Proof of Stake-re való átállását jelenti

A The Merge lényege, hogy az Ethereum hálózat a Proof of Work-ről (🔗PoW) Proof of Stake-re (🔗PoS) vált, csökkentve az energiafogyasztást és növelve a hálózat hatékonyságát és biztonságát. Ez a folyamat tulajdonképpen egy egyesülés volt. A feljebb említett 2020-as Beacon lánccal egyesült, és innentől kezdve a Proof of Work konszenzus teljes mértékben elhagyásra került, 100% Proof of Stake alapon működik az Ethereum hálózat.

2023: Shanghai frissítés

Ez az esztendő az Ethereum hálózat életében mindenképpen a stake éve volt, hiszen ez a Shanghai frissítés tette lehetővé az előzetesen Ethereum hálózatán 🔗 stake-elt tőkeösszegek kiutalását.

Miben különbözik az Ethereum hálózat a Bitcoin hálózattól❓

Az Ethereum egy decentralizált, nyílt forráskódú és elosztott számítási platform, amely lehetővé teszi intelligens szerződések és decentralizált alkalmazások, más néven dAppok létrehozását.

Az intelligens szerződések olyan számítógépes protokollok, amelyek megkönnyítik, ellenőrzik vagy kikényszerítik valamilyen megállapodás megtárgyalását és teljesítését.

Például egy intelligens szerződést fel lehet használni a szerződéses záradékok logikáját utánzó jogi szerződés vagy a partnerek felelősségét és az automatizált értékáramlást meghatározó pénzügyi szerződés képviseletére.

ℹ️ Az intelligens szerződés nagyjából pontosan az, mint egy automatikusan végrehajtódó, programozott megállapodás, amely az Ethereum blokkláncon van rögzítve❗

📣 Az intelligens szerződések olyan alkalmazások, amelyek pontosan a programozott módon futnak, anélkül, hogy bármilyen leállás, cenzúra, csalás vagy harmadik fél beavatkozása lehetséges volna.

Részletezem a gondolatom, mit is jelent amiről beszélek 👇

Leállás: az alkalmazások soha nem állnak le váratlanul, és soha nem kapcsolhatók ki.

Cenzúra: Az Ethereum csomópontok (a protokollt futtató számítógépek) az egész világon el vannak terjesztve, megszüntette a központi hatóságok cenzúráját lehetőségét.

Csalás: a szerződést nem lehet megváltoztatni, feltörni vagy manipulálni, így ez a kockázat kilőve.

Harmadik felek: a szerződés önállóan jön létre, ezért nem igényel közvetítőt. Ami roppant jó hír, hiszen a közvetítő szerepe sosem szokott másról szólni, mint produktivitás nélküli pénzlenyúlásról 😉

A legtöbb kriptovaluta projektet valamilyen formában az Ethereum hálózatára építik.

Ennek több oka is van:

1 ) Az egyik, hogy nem mindenkinél van meg azaz erőforráskészlet, amellyel egy saját hálózatot tudna életre kelteni és menedzselni.

2 ) A másik pedig, hogy nem szabad elfelejteni azt a tényt, hogy az egyik dolog, milyen zseniálisan jó ötleteink vannak, de egy másik dolog a kérdés, hogy vajon mindez, hogy lesz leprogramozható? Az Ethereum hálózat a kiterebélyesedett voltának köszönhetően, híres arról, hogy rendkívül sokféle fejlesztői környezetet tud biztosítani. Az Ethereum hálózaton ilyen fejlesztői környezetek például a Truffle, Hardhat, Remix és még tudnék párat említeni.

Négy alapvető technológiai építőelem alkotja az Ethereum intelligens szerződéses platformjának alapját ;

1 ) Kriptográfiai tokenek és címek: matematikailag biztonságos egyedi utalványrendszer, amely lehetővé teszi, hogy az eszközöket meglévő blokkláncokra építsék. Ezek szabványként szolgálnak az érték vagy numeraire kiszámításához. Fizetésként szolgálhatnak árukért, szolgáltatásokért, és használhatók matematikailag biztosított és álnevű identitás ábrázolására is.

2 ) Peer-to-peer hálózat: az egyes felhasználók számítógépeiket összekapcsolva olyan hálózatot alkotnak, amely központi szerver nélkül is képes adatcserére. A Bitcoin és az Ethereum P2P hálózatokon fut, csakúgy, mint szinte minden más ma használt ökoszisztéma.

3 ) Konszenzusos algoritmusok: ezek az algoritmusok lehetővé teszik a blokklánc felhasználók számára, hogy konszenzusra jussanak a blokklánc jelenlegi állapotáról. A Bitcoin blokklánc körülbelül 10 percenként jut konszenzusra a globális állapotváltozásról (amely általában egy új blokk hozzáadását jelenti a blokklánchoz), míg az Ethereum blokklánc körülbelül 15 másodperc alatt éri el a konszenzust.

4 ) Turing teljes virtuális gép: a virtuális gép olyan számítógép, amely szoftveres formában létezik, és az alapul szolgáló hardver feletti absztrakciós rétegen futtatható. A „Turing-komplett” rendszer bármilyen programot futtathat, és elég erős ahhoz, hogy bármilyen, hasonló számításügyileg teljes rendszerben meghatározott programot megvalósítson. Összehasonlításképpen a Bitcoin nem Turing-teljes, mivel virtuális gépe csak egy sokkal egyszerűbb programosztályt képes futtatni.

A dApp technológia 👆 fenti négy pillérét az intelligens szerződések manifesztálódására tervezték. Az intelligens szerződéseknek általában van egy felhasználói felületük, amely weblapként, alkalmazásként vagy mobilalkalmazásként is megvalósítható. A jövőben a hagyományos szerződések bizonyos ügyletek szempontjából elavulhatnak. Ahelyett, hogy ügyvédeket, bankokat, közjegyzőket (utóbbi kettő, emlékszel, hogy momentán itt Magyarországon a devizahitel mutyi keretében milyen mocskosak voltak) alkalmaznánk egy költséges, hosszadalmas szerződést beiktatva,

a szerződések néhány soros kóddal is létrehozhatók. Intelligens szerződések potenciálisan automatikusan létrejöhetnek néhány ember által olvasható kitétel összekapcsolásával. S valójában ez az Ethereum hálózat lényege❗

Lényeges különbségek az Ethereum és a Bitcoin hálózata között

Létezésének célja: Az Ethereum hálózat az intelligens szerződések és a dApp-ok megkönnyítésére szolgáló platformként hozták létre.

Ezzel szemben a Bitcoin a fiat valuták alternatívajaként jött létre, reagálva a 2008-as gazdasági válságra. Tehát míg az Ethereum valóban az üzleti élet alappillérje, remek üzleti kapcsolatok kialakítására alkalmas, addig a Bitcoin maga a független monetáris alternatívája a fiat rendszernek!

Kínálat: Az Ethereum  életében nem beszélhetünk korlátokról a teljes kínálati mennyiséget illetően. Ehelyett saját kereslet-kínálati közgazdaságtan alapján határozzák meg szűkösségét. A Bitcoin fix teljes kínálata 21 millió.

Hogyan működik. Az Ethereum egy tét-konszenzus-algoritmust használ, ami azt jelenti, hogy a felhasználók jutalmakat szerezhetnek azáltal, hogy ETH-t tartanak a pénztárcájukban, és lekötik azokat a tranzakciók érvényesítése érdekében. A Bitcoin a munka bizonyítására szolgáló konszenzus algoritmuson fut, amely magában foglalja az emberek számítási teljesítményét a tranzakciók érvényesítésére (ezt nevezik bányászatnak).

Így történik egy tranzakció az Ethereum hálózatán

✅ Mi történik, ha valaki blokklánc technológiával akar Ether-t (ETH) küldeni, milyen folyamat zajlik a háttérben❓

Minden végrehajtott Ethereum-tranzakció a küldő nyilvános kulcsával együtt egy nyilvános listán, az úgynevezett blokkláncon kerül rögzítésre. Minden egyes támogatott tranzakció „gázdíjat” terhel a feladóra.

Az Ethereum-tranzakciók megerősítésének és érvényesítésének fő mechanizmusát „tét igazolásának” nevezik, ahogy hivatkoztam rá röviden, PoS.

A tét igazolási mechanizmusa azt jelenti, hogy bárkinek, aki új blokkokat szeretne hozzáadni a lánchoz, legalább 32 ETH-t kell letétbe helyeznie, és speciális érvényesítő szoftvert kell futtatnia (nekik lesz lehetőségük blokkok érvényesítésére).

A résztvevőket ezután véletlenszerűen választják ki, – ellensúlyozva a nagyobb tőkével rendelkezők centralizációs törekvéseit – hogy blokkokat adjanak a blokklánchoz. A teljes nyilvános listát ezután minden olyan számítógéphez eljuttatják, amely az Ethereum hálózat része.

Az Ethereum hálózat, az okosszerződések létjogosultságáról

Az intelligens szerződések, amelyet 👏 Nick Szabó informatikus talált ki, forradalmi ugrást jelent a megállapodások és tranzakciók terén. Ezek önvégrehajtó szerződések, amelyekben a szerződés feltételei közvetlenül kódba vannak írva. Ezek a szerződések blokklánc technológián alapulnak, biztosítva az átláthatóságot és a biztonságot.

🔗Nick Szabó, ha már említettem : magyar származású amerikai informatikus és jogtudós, aki az okosszerződések és a digitális pénz, például a Bit Gold koncepciójának úttörője.

Az intelligens szerződések főbb jellemzői

Automatizálás: Az intelligens szerződések önállóan működnek. A megállapodás feltételeit automatikusan végrehajtják és érvényre juttatják, közvetítők igénybevétele nélkül.

Átláthatóság: A blokklánc főkönyv teljes átláthatóságot biztosít, mivel minden fél valós időben láthatja a szerződést és annak végrehajtását.

Biztonság: A blokklánc decentralizált jellege miatt az intelligens szerződések rendkívül biztonságosak és ellenállnak a csalásnak vagy manipulációnak.

Pontosság: A hibák és eltérések minimálisak, mivel a szerződés kódja nem hagy teret a félreértelmezésnek.

Költséghatékonyság: A közvetítők megszüntetésével és a folyamatok automatizálásával az intelligens szerződések jelentősen csökkenthetik a tranzakciós költségeket.

A hagyományos szerződések főbb jellemzői

Emberi értelmezés: A hagyományos szerződések emberi értelmezésen alapulnak, ami félreértésekhez és vitákhoz vezethet.

Jogérvényesítés: Ezeket a szerződéseket jogrendszerek érvényesítik, ami időigényes és költséges lehet.

Hatékonyság: A hagyományos szerződések papírmunkát, kézi feldolgozást és hosszabb végrehajtási határidőt foglalnak magukban.

Közvetítők: A hagyományos szerződésekhez gyakran közvetítőkre, például ügyvédekre és közjegyzőkre van szükség, ami növeli a teljes költséget.

A fenti kép amit készítettem, nyilván beszédes, de álljon még itt egy kis összehasonlító elemzés, amiből mindenki láthatja, miért szimpatizálok egy okosszerződés ötletével. 👇

1. Hatékonyság
Az intelligens szerződések kiemelkedőek a hatékonyság terén. Automatikusan hajtanak végre, csökkentve a hagyományos szerződésekhez kapcsolódó időt és költségeket. Az üzleti világban az idő pénz, és az intelligens szerződések mindkettőt megtakaríthatják.

2. Átláthatóság
A blokklánc technológia példátlan átláthatóságot biztosít az intelligens szerződésekben. Minden érintett fél hozzáférhet és figyelemmel kísérheti a szerződést, ami csökkenti a csalás és a viták kockázatát. A hagyományos szerződésekből viszont hiányozhat az átláthatóság ilyen szintje.

3. Biztonság
Az intelligens szerződések decentralizált jellegük miatt rendkívül biztonságosak. A blokklánc technológia erőteljes védelmet nyújt a jogosulatlan módosítások és jogsértések ellen. A hagyományos szerződések jobban ki vannak téve a csalásnak, mivel gyakran fizikai formában tárolják őket, és nem olyan biztonságosak, mint a digitális alternatívák.

4. Költségmegtakarítás
A közvetítők megszüntetése az intelligens szerződésekben jelentős költségmegtakarítást eredményez. A hagyományos szerződésekhez gyakran ügyvédek, közjegyzők és más szakemberek szolgáltatásaira van szükség, ami növeli a megállapodás teljes költségét.

5. Pontosság
Az emberi értelmezés hajlamos a tévedésre, ez alól a hagyományos szerződések sem kivételek. A félreértések vagy kétértelműségek vitákhoz vezethetnek. Az intelligens szerződések, mivel kódalapúak, minimalizálják az ilyen hibákat, biztosítva a szerződés feltételeinek pontos végrehajtását.

6. Jogérvényesítés
Míg a hagyományos szerződések jogrendszerekre támaszkodnak a végrehajtás során, az intelligens szerződések önállóan működnek. Ez a lényeges különbség azt jelenti, hogy a hagyományos szerződésekhez kapcsolódó időigényes jogi folyamatok megkerülhetők.

7. Felhasználási esetek
Az intelligens szerződések számos iparágban találtak keresletet, ezek közül pár példa:

a. Ingatlan: Az ingatlantranzakciók ésszerűsítése és a közvetítők iránti igény csökkentése.

b. Ellátási lánc: A logisztika és az áruk nyomon követésének átlátható és biztonságos kezelése.

c. Pénzügy: Biztonságos és automatizált pénzügyi tranzakciók elősegítése.

💭 Zárógondolatom, mi lehet az Ethereum jövője❓

1989-ben Tim Berners-Lee brit tudós megalkotta a nyílt forráskódú és ingyenesen használható World Wide Web-et (WWW), amely lehetővé tette az internet gyors ütemű fejlődését.

Buterin valjóban ezt a szellemet próbálta megtámogatni az Ethereum 📖 fehér könyv megírásakor❗

Tudtad, hogy 2021-ben Berners-Lee eladta a WWW eredeti forráskódját NFT-ként az Ethereum blokkláncon, és ezzel szimbolikusan átadta a stafétabotot❓

Azon túl, hogy az Ethereum hálózat új bevételi forrást kínál az alkotóknak, és lefekteti a technikai alapokat az újabb becsatlakozó fejlesztők számára, az Ethereum szerepe az internet olyan verziójának létrehozásában érhető tetten, amely igyekszik a tulajdonjogot visszaszivárogtatni a felhasználónak.

Társadalmi elgondolkodtatóm 👇

Az ötlet jó, a víziók rendben vannak. A kérdés csak az, maga a társadalom mikor eszmél arra rá, hogy fel kell számolnia a függését a különböző CEX felületektől, s bármely tokenizált gazdaság fizetőeszközét nézzük (coin vagy token) azok közvetlen elköltésére kellene törekednie. Ugyanis nagyon leleményesnek kell lenni ahhoz, hogy rájöjjünk egy Ethereum hálózatra épült úgynevezett másodlagos rétegek (layer-2) tartalmaznak -e centralizációs törekvést!

A másodlagos rétegek, mint a dApps-ok, decentralizáltak vagy központosíthatók, vagy valahol a kettő között lehetnek. Az Ethereum nem kényszeríti és nem is tudja rákényszeríteni ezeket, hogy centralizáltak vagy 💙decentralizáltak legyenek.

Fontos felismerni, hogy a másodlagos réteg szintén elkerülhetetlen minden sikeres blokkláncnál – még a Bitcoinnál is, amelyre például a Microsoft az L2 identitásrendszerét építi.

Ez az engedély nélküli rendszerek sajátossága: nem szabják meg, hogy ki építhet rájuk. És nem kényszeríthetik az L2-ket decentralizálásra.

A Bitcointól eltérően azonban az Ethereum magáévá tette és üdvözölte a Layer 2 elkerülhetetlenségét. És olyan funkciókat építettek ki, mint a sharding (amely az 1. réteg funkciója, btw), hogy jobban engedélyezzék a 2. réteget.

A 2. rétegbeli fejlesztők dönthetik el, hogy centralizáltak vagy decentralizáltak-e. És rajtad, a 👤felhasználón múlik, hogy melyik 2. réteget szeretnéd használni.

👋 Pont ezért mondom, törekedj kriptovalutában maradni, s ne konvertálj fiat devizára. A társadalmak DeFi ↔️ DeFi interakcióiba az égvilágon senki nem tudna beleszólni 😉Köszönöm, hogy elolvastad Ethereum hálózat ismertetőm.