A kamat problémája
Miért is igazságtalan a KAMAT a hagyományos FIAT pénzrendszerben❓
✅ Mielőtt azonban ezt kifejteném, azt szeretném elmondani, egyáltalán, hogy jutottunk el a kamat köztudatba préseléséig. A gondolkodás az volt, hogy a pénz egy értékesebb jószág. Mert például más romlandó árukhoz képest fenn tud maradni. Tehát anyagában időtálló. Így, ehhez párosult azaz ideológia, hogy akkor egy külön értéket követel ki magának.
Ez a külön többletérték alakult a történelmünk során, egyébként a nemkívánatos
és a közgazdaság számára is igen káros kamatjelenséggé❗
Amikor a hagyományos és most direkt idézőjelek nélkül írom, nemzetállamok működési modelljét nézzük, akkor az államnak a nép felé, el kell számolnia fillérről fillérre. Például, hogy mire fordította azokat az összegeket, amelyeket mint közpénz elvont. Ha a hagyományos FIAT pénzrendszerben működő bankrendszert, és a mögöttük meghúzódó pénzügyi oligarchiát nézem, akkor amit ők megszereznek mint kamat, valójában ugyanúgy közpénz.
🤔 Közpénz, mert a társadalom (állampolgárok) azon rétegéből szakítják ki ezeket a tételeket, akik a reálgazdaságban értéktermelő munkát végeznek.
Amikor már a közpénz elveszíti jelentéstartalmát, valójában egy látszat demokratikus rendszert lobogtatva 👇
A bankok által begyűjtött kamat, általában a bankok nyereségét növeli. A bankok működésének finanszírozására, valamint részvényeseiknek történő osztalékfizetésre használják fel. Ezek a pénzek nem közvetlenül az állam Közpénz rendszerébe kerülnek vissza. Inkább a bankok saját gazdasági tevékenységét támogatják, valamilyen mértékben.
📣 Viszont a kamat nagyobb része, eltűnik olyan bankok befektetői érdekeltségeiben, amelyek akár teljesen névtelenek is lehetnek. Például a magántőkelapok befektetői rejtve maradhatnak a nyilvánosság elől❗
A magántőkealapok nem kötelesek elárulni a befektetőik névsorát. Ez valahol az offshore hálózat még ördögibb átdolgozása. Van egy EU-s szabályozás, amely kimondja, hogy a 40 milliárd forint vagy ennél nagyobb vagyonnal rendelkező befektetők névsorát ki kell adni. Ez viszont elég könnyen kijátszható, ha mindezt több kisebb alapokra szegmentáljuk.
Hogyan szivárog hát, a közpénz ismeretlen kezekbe❓
A bankok által bezsebelt kamat, különböző pénzügyi tranzakciók és befektetési struktúrák révén jutnak el magántőkealapok ismeretlen befektetőihez. Ezek a tranzakciók gyakran bonyolultak és átláthatatlanok, ami megnehezíti a pontos nyomon követést.
Mondhatnám azt is, egy centralizált, zárt és nem átlátható rendszer igen nagy átka❗
Az alapvető problémák ugyan 1913-ban kezdődtek, azt hiszem kellően rávilágítottam az 🔗 amerikai jegybankról szóló írásommal erre, ami valójában nem más, mint egy végtelen spirált idéző monetáris – fiskális egymásnak feszülés, globális MANIPULÁCIÓ.
Ugyanakkor a jelenlegi pénzrendszer 1945 (II. Világháború vége) felé kristályosodott ki, s egy igazán beteg világot teremtve, ahol az adósságszolgálati teher – főszerepkörben a kamatjáradék – fizetése abszolút előnyt élvez, minden egyéb szemponttal és megfontolással szemben.
Pedig maga a kamat, ha szervesen nem tud kapcsolódni egy produktumot előállító gazdasági tevékenységhez sem, akkor meglehetősen káros egy jelenség.
A KAMAT a globális fenntarthatatlanság egyik előidézője a FIAT pénzrendszerben
A hagyományos pénzrendszerünkben a kamat, nem más az élvezők aspektusából, mint egy produktum nélküli 🎈LUFI. Amiért semmit nem tettek. Amit valahol, valakiknek (nekünk) le kell dolgozni, hogy a 🌎 Föld teljes népességéhez képest lévő 0.1 % dőzsölhessen. A kamat fizetése során, tehát a tulajdonképpen csak számlapénz formájában létező pénz, átszivárog a reálgazdaságban lévő értéktermelőktől, a produktumot, értéket nem termelők nagyon kicsiny táborába.
Ráadásul nemes célja még elméleti szinten sincs, mert amíg egy tokenizált gazdaságban a tőkealap által generált kamat, megfelelő ösztönzők útján, úgy van kialakítva, hogy magát az ökoszisztémát éltesse, addig a kamat a hagyományos pénzrendszerben a globális hanyatlás egyik eszköze.
A 2007-es jelzálogválság és az azt követő pénzügyi összeomlás mérsékelte azt a hitet, hogy a központi bankok szükségszerűen meg tudják akadályozni a depressziókat vagy komoly recessziókat a pénzkínálat szabályozásával.
Ekkor született meg például a 🔗Bitcoin,
amely az értékmegőrzés funkcióját tekintve mindenképpen egy alternatív, hatékony monetáris rendszer. De egyéb tokenizált gazdaságokhoz kötődő monetáris rendszerek is kialakultak, amelyek között a lényeg az átjárhatóságban van. S ha értékmegőrzésről van szó, érdekes módon mindegyik hosszabb távon itt, az említett hálózatban tárol.
✅ Az alábbi pár témacímmel, s azok meglehetősen tömör okfejtésével szeretném összehasonlítani a kamat jelenségét, a tokenizált gazdaságok és a FIAT pénzrendszer között 👇
A hagyományos FIAT pénzrendszer áttekintése
A FIAT pénzrendszer közgazdaságra gyakorolt NEGATÍV hatásai
A tokenizált gazdaságok alapjai
A KAMAT szerepe a tokenizált gazdaságokban
A tokenizált gazdaságok pozitív hatásai a közgazdaságra
A hagyományos FIAT pénzrendszer áttekintése
A FIAT pénzrendszer áttekintése során fontos megérteni, hogy a hagyományos pénzrendszerek központi bankok által kibocsátott és szabályozott valutákon alapulnak. Ezek a valuták, mint például a dollár vagy az euró, nem rendelkeznek belső értékkel, hanem a kormányok és a gazdasági szereplők bizalmán alapulnak.
A kamat a pénz időértékét tükrözi, és a központi bankok monetáris politikájának egyik eszköze, amellyel befolyásolják a gazdasági aktivitást, az inflációt és a pénzkínálatot.
A kamatlábak változtatásával a központi bankok ösztönözhetik a megtakarítást vagy a költekezést, ezáltal közvetlen hatást gyakorolva a gazdaságra.
A FIAT pénzrendszer közgazdaságra gyakorolt NEGATÍV hatásai
A FIAT pénzrendszer az, amelyben a pénz értékét nem fizikai árucikkek, például arany vagy ezüst fedezi. A pénz a kormányok által kibocsátott és szabályozott, így számos negatív hatással van a közgazdaságra. Az egyik legjelentősebb probléma a pénz értékének infláció általi eróziója, amely a vásárlóerő csökkenéséhez vezet.
Mivel a központi bankok bármikor új pénzt bocsáthatnak ki, ez gyakran az infláció növekedéséhez vezet, ami hosszú távon destabilizálja a gazdaságot.
A kamat szempontjából a FIAT pénzrendszer lehetővé teszi a központi bankok (jegybankok) számára, hogy mesterségesen alacsonyan tartsák a kamatlábakat, ami ösztönözheti a túlzott hitelfelvételt és az adósságspirál kialakulását. Az alacsony kamatok torzíthatják a befektetési döntéseket, mivel a befektetők kockázatosabb eszközökbe fektethetnek, hogy magasabb hozamot érjenek el. Ez a pénzügyi piacok volatilitásához és buborékok kialakulásához vezet, amelyek kipukkanása súlyos gazdasági válságokat okoz.
ℹ️ Érdekességként közlöm mint tényadat, hogy 1960 óta az egész Földet nézve több mint kétszáz kisebb nagyobb gazdasági válság zajlott le❗
A FIAT pénzrendszer és a kamatpolitika közötti kapcsolat jelentős hatással van a gazdasági stabilitásra és a hosszú távú növekedésre, ami kihívásokat jelent a gazdaságpolitikai döntéshozók számára. Ezt a kihívást, úgy ahogy az átlagpolgár, teljesíteni ők sem tudják (politika), hisz a tőke zsebében csücsülnek.
✅ Igazából három NEGATÍV hatás van, amely a FIAT pénzrendszerben nem kedvez a közgazdaságnak
– kamat
– infláció
– tartalékráta elv
Kamat:
Ha elég magas kamatot kínálnak a pénzemért, akkor valószínűleg kölcsön fogom adni. Valójában ez a mézesmadzag (egyfajta motivációs hatás). A kamat a tőke birtoklásából eredő bevétel. A kamat a pénzkölcsönzés ára, a likviditásról való lemondás biztosítási prémiuma.
Infláció:
Ez pedig maga az ostor. Főleg a szegények hátán csattanó ostor ez. A szegényeket készteti arra az infláció, hogy felesleges tartogatni a pénzt, jobb a jelenben elkölteni, hisz úgyis kevesebbet fog érni, ahogy az időben előre haladunk.
A hagyományos pénzrendszer tehát egyfajta fals ösztönzőt alkalmaz, mind a gazdagabb ( kamat ) mind a szegényebb ( infláció ) réteg irányába.
Érdemes azért pár másodpercet arra a gondolatra is áldozni, hogy keletkezik az adósság❓ Bármilyen furcsa, de ez a jelenség, már eleve a FIAT pénzrendszerbe van bele kódolva❗
A világ országaiban a jegybankok által kibocsátott, abszolút friss pénz, a kereskedelmi bankokon keresztül kerül forgalomba, de már eleve kamattal terhelve. Ha például dupla annyi pénzt bocsátunk ki, mint amekkora valójában a gazdaság teljesítménye, akkor annak egyenesági következménye lesz, hogy az árak a duplájára fognak nőni.
Tartalékráta elv:
A tartalékráta az a százalékos arány, amelyet a bankoknak kötelezően meg kell tartaniuk a betétekből készpénz vagy jegybanki tartalék formájában. A tartalékráta elv igen súlyos és közgazdaságra nagyon is veszélyes jellemzője az, hogyha például a tartalékráta az 2%, akkor az 1000 forint igazi pénzből simán létrejöhet 50000 forint számlapénz, anélkül egyébként, hogy bármilyen pénzlétrehozás, vagy értékteremtő gazdasági folyamat történne.
Mindent összevetve az adósságot sosem lehet megadni, hiszen maga a pénz intézményrendszere a kamat , a tartalékráta elv, a pénzkibocsátás és forgalomba helyezés módja, eleve determinálja az adósságot.
A tokenizált gazdaságok alapjai
A tokenizált gazdaságok alapja a blokklánc technológia, amely lehetővé teszi a digitális eszközök, azaz tokenek létrehozását és kezelését.
✅ Ezek a tokenek különböző értékeket képviselhetnek:
- például tulajdonjogot (sajnos ennek intézményrendszerét szeretné Klaus Schwab német közgazdász felszámolni, peresze egy centralizált rendszerben),
- szavazati jogot
- vagy akár valamilyen szolgáltatáshoz való hozzáférést.
A tokenizált gazdaságokban a KAMAT, gyakran a decentralizált pénzügyek (DeFi) keretében jelenik meg:
- ahol a 👥 felhasználók kriptovalutákat kölcsönözhetnek
- vagy kölcsönbe adhatnak,
- és kamatot keresnek vagy fizetnek. Maximum tőkéjük erejéig, ügye mennyivel emberségesebb mint a FIAT dekadens világa❓
A tokenizált gazdaságok előnyei közé tartozik a transzparencia, a hatékonyság és a közvetítők kiiktatása, ami alacsonyabb költségeket eredményez❗
A megfelelő ökoszisztémával a tokenizált gazdaságok rugalmasabbak lehetnek, gyorsabban reagálhatnak a piaci változásokra, és szélesebb körű hozzáférést biztosíthatnak a pénzügyi szolgáltatásokhoz, különösen azok számára, akik hagyományos banki szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá.
📃 S itt ezen a ponton azért megemlítem, hogy utaltam már rá sokszor, hogy a pénzügyi technológia, azaz az innováció elkezdett átterelődni Nyugatról Kelet felé. Keleten egyébként a pénzügyi szolgáltatásokra akut szükség is lenne, csak nem éppen a globális jegybanki filozófia alapján.
A kamat a tokenizált gazdaságokban dinamikusabb lehet, mivel a piaci kereslet és kínálat gyorsan változhat, és a kamatlábak ennek megfelelően módosulnak. Ez lehetőséget ad a befektetőknek, hogy magasabb hozamokat érjenek el, különösen, ha a hagyományos pénzügyi rendszerek alacsony kamatkörnyezetet kínálnak. De a meglátásnak ez a része, már inkább spekuláns, ahol előtérbe egy kripto ↔️ FIAT konvertálás kerül, aminek pont a közgazdaságtan szempontjából semmi relevanciája, az eltérő monetáris rendszerből fakadóan.
A KAMAT szerepe a tokenizált gazdaságokban
👏 A tokenizált gazdaságokban a kamat szerepe több szempontból is jelentős.
Először is, a kamat ösztönzőként szolgálhat a tokenek tartására vagy kölcsönzésére. A decentralizált pénzügyi (DeFi) platformok gyakran kínálnak kamatot a felhasználóknak, akik tokenjeiket letétbe helyezik, ezzel likviditást biztosítva az ökoszisztéma számára. Ez a kamatjövedelem vonzó lehet a befektetők számára, és hozzájárulhat a platformok növekedéséhez.
Másodszor, a kamat segíthet a tokenek értékének stabilizálásában. Tehát valójában a tokenizált gazdaságokban a kamat pont az ellentétét eredményezi mint a FIAT rendszerben, ami a kamat problémakörtől és állandó monetáris MANIPULÁCIÓTÓL, valamint az irrealitásoktól nagyságrendben eltérő fiskális elvárásoktól hanyatlik.
A kamatlábak beállításával a platformok szabályozhatják a tokenek kínálatát és keresletét, ami közvetetten befolyásolja azok árfolyamát. Magasabb kamatok ösztönözhetik a tokenek tartását, míg alacsonyabb kamatok a költésre vagy eladásra ösztönözhetnek.
Harmadszor, a kamat szerepet játszhat a hitelezési és hitelfelvételi folyamatokban. A tokenizált gazdaságokban a felhasználók gyakran vehetnek fel kölcsönöket tokenek formájában, amelyeket később kamattal kell visszafizetniük. Ez a mechanizmus lehetővé teszi a tőke hatékonyabb elosztását és a gazdasági aktivitás növelését. Tehát a kamat a tokenizált gazdaságokban kulcsfontosságú eszköz a likviditás biztosítására, az árstabilitás fenntartására és a gazdasági növekedés elősegítésére.
A FIAT pénzrendszerben a kamat gyakran kritizált, mert a pénzteremtés (csak számlapénz!) és hitelezés során keletkezik, úgy, hogy közvetlenül terméket vagy szolgáltatást nem hoz létre.
A tokenizált gazdaságokban a kamatjelenség jobbnak tekinthető, mert a blokklánc technológia átláthatóságot és hatékonyságot biztosít, valamint lehetőséget ad a közvetítők kiiktatására, ami csökkentheti a költségeket és növelheti a hozamokat. Ezen túlmenően pedig inkább harmóniában van az ökoszisztéma teljesítőképességével, jól szervezettség esetében természetesen.
A tokenizált gazdaságok pozitív hatásai a közgazdaságra
A tokenizált gazdaságok számos pozitív hatással lehetnek a közgazdaságra:
Először is, a tokenizáció lehetővé teszi az eszközök részleges tulajdonlását, ami növeli a likviditást és hozzáférhetőbbé teszi a befektetéseket a kisebb befektetők számára. Ezáltal szélesebb körben terjedhet a vagyon, és csökkenhet a gazdasági egyenlőtlenség.
Másodszor, a blokklánc technológia átláthatóságot és biztonságot nyújt, csökkentve a csalás és a korrupció lehetőségét.
Harmadszor, a tokenizáció elősegíti az innovációt, mivel új üzleti modellek és piacok jöhetnek létre.
Végül, a határokon átnyúló tranzakciók egyszerűsödnek, ami elősegíti a globális kereskedelmet és gazdasági növekedést.
Esettanulmányok, példák, amelyek során elmondhatom, a tokenizált gazdaságok jobban vizsgáznak, mint amire a FIAT pénzrendszer képes
💭 Csak pár gondolat a témában 👇
**Decentralizált pénzügyek (DeFi):**
A DeFi platformok lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy közvetítők nélkül vegyenek részt hitelezésben és hitelfelvételben, gyakran alacsonyabb kamatokkal és magasabb hozamokkal, mint a hagyományos bankrendszer.
**Átláthatóság és automatizálás:**
A blokklánc technológia átlátható és automatizált kamatszámítást tesz lehetővé, csökkentve a rejtett költségeket és a manipuláció lehetőségét.
**Globális hozzáférés:**
A tokenizált rendszerek globális hozzáférést biztosítanak, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a világ bármely pontjáról részesüljenek a legjobb kamatfeltételekből. Ezek az előnyök hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a tokenizált gazdaságok bizonyos esetekben hatékonyabbak legyenek a kamatkezelés terén, mint a hagyományos FIAT pénzrendszer.
Jövőbeli kilátások és trendek, amelyek enyhíteni vagy felszámolni képesek a KAMATJELENSÉG negatív hatásait
A blokklánc technológia térnyerése lehetőséget kínál a pénzügyi rendszerek átláthatóságának és hatékonyságának növelésére, ami segíthet a kamatjelenség közgazdaságra gyakorolt NEGATÍV hatásainak mérséklésében. A decentralizált pénzügyi (DeFi) rendszerek például csökkenthetik a közvetítők szerepét, ezáltal alacsonyabb költségeket és nagyobb hozzáférhetőséget biztosítva.
A politika decentralizációja a blokklánc segítségével a döntéshozatali folyamatok átláthatóságát és közvetlen részvételét növelheti, például 🔗okosszerződések és decentralizált autonóm szervezetek (DAO-k) révén.
Azonban a teljes decentralizációhoz még számos technológiai, jogi és társadalmi akadályt kell leküzdeni❗
Nyilván ezek korai, utópisztikus gondolatoknak tűnnek, de például nagyon kíváncsi lennék, hogy maga a politika „szakma” mennyire lenne űzött trend abban az esetben, ha egy valódi népszavazás kimondottan decentralizált blokklánc alapon működne.
👏 A decentralizált blokklánc megoldások lehetőséget nyújthatnak a népszavazások biztonságos és átlátható lebonyolítására.
A blokklánc technológia biztosítja az adatok integritását és megakadályozza a MANIPULÁCIÓT. A szakma szót idézőjelbe tettem, nézzétek el nekem, de egy olyan közeget, amelynek urai (tőke) van, szuverén emberi alanyokhoz kapcsolt szakmának nem tudok tekinteni. Ez így inkább egy kiszolgáltatott gyerek.
Észtország például már kísérletezett blokklánc alapú szavazási rendszerekkel, és más országok is vizsgálják a technológia alkalmazását a választások során. Kérdés csak az, hogy a blokklánc valóban decentralizált környezetben működik -e, minden szempontból.
Ha már megemlítettem Észtországot, így gondolatom zárásaként, tisztelettel szeretném figyelmedbe ajánlani, Bálint Kata egyik munkáját, 🔗„A digitalizáció gazdasági hatásai – Észtország példája” címmel. Ezt a hivatkozott témát a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) adatbázisában leltem.
🙏Köszönöm, hogy elolvastad gondolatébresztő soraim, amely tulajdonképpen életünk 🦀RÁK jelenségét a KAMAT, hagyományos pénzrendszerben (FIAT) levő NEGATÍV hatásait igyekezett prezentálni, megemlítve egy egészségesebb alternatívát, mint lehetséges megoldást.